Ha nagyon röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy akkor használható jól egy felhasználói felület, ha látható, hogy mi merre van, mi történik, ismerős, megbocsátó a hibázással szemben, egyszerű, nem vesztegeti a felhasználó idejét.
Ha hosszabban boncolgatnánk ezt a témát, akkor az alábbi szempontokat mindenképpen érdemes figyelembe venni:
Mi a használhatóság?
A használhatóság annak mértéke, ahogy a terméket meghatározott felhasználók meghatározott célokért eredményesen, hatékonyan és elégedetten használják egy adott környezetben. (ISO 9241-11, Guidance on Usability, 1998)
Milyen jellemzői vannak a használhatóságnak?
Amit mindig szem előtt kell tartanunk: kinek, milyen célra, milyen környezetre tervezünk. A használhatóság mérésében sztenderd szempontok segítenek minket. Ezek a következők:
- Tanulási nehézség foka
A felhasználók milyen könnyen hajtanak végre elsőre egy alap feladatot, amikor először találkoznak a design-nal, termékkel. Példában a Whatsapp és a Photoshop tanulási görbéje szerepel a tanulásra fordított energia és idő függvényében.
-
A használat hatékonysága
Ha már megismerték, megtanulták a design-t, terméket, mennyi “erőforrást” igényel a feladat végrehajtása (pl. idő, próbálkozások száma, költségek)
- Megjegyezhetőség
Mennyire emlékeznek a felhasználók, vagy mindig újra kell gondolkozniuk, amikor visszatérnek.
-
Hibák gyakorisága és súlyossága
Hányszor rontják el, mennyire végzetesek a hibák. (pl. jelszó megadásnál)
-
Szubjektív megelégedettség
Megkérdezzük a felhasználót, hogy mennyire elégedett, mennyire találta egyszerűnek a feladatot stb.
-
Kinek tervezünk?
Felhasználóktól függően más-más célra érdemes fókuszálni.
Új felhasználók: tanulhatóságra, gyors sikerekre optimalizáljunk.
Szakértő felhasználók: folyamatos használatra, hibák megelőzésére optimalizáljunk.
Miért fontos a használhatóság? Miért így működik?
A számítógépekhez hasonlóan az emberek is korlátozott mentális feldolgozási képességgel rendelkeznek. Amikor a beérkező információk mennyisége meghaladja az agyunk feldolgozási képességét a teljesítménye csökken. Időbe telik az újabb és újabb információk megértése, fontos részleteket elmulasztunk, egyre többet hibázunk. Ez a kognitív terhelés. Ha egy felület használása tanulást, kísérletezést igényel, az rosszul fog nekünk esni, és villámgyorsan az adott weboldal/termék elhagyására ösztönöz. A usability feladata ennek megakadályozása.
Hogyan legyen jól használható a felületem?
Tervezésnél és meglévő terméknél is érdemes mérni a használhatóságot. A leggyakrabban a következő módszereket szokták alkalmazni: használhatósági teszt, heurisztikus elemzés, kvantitatív UX kutatás. A cél a használhatósági problémák feltárása és kijavítása.
Nielsen heurisztikái
A heurisztikák olyan előre definiált szabályok, amelyek segítenek felderíteni egy termék használhatósági hibáit, erre épül az egyik tipikusabb kutatási módszer is, a heurisztikus elemzés.
Az elemzés során végig megyünk az alábbi “checklisten”, ellenőrizve, hogy megfelel-e az oldal a szabályoknak.
- Rendszer állapotának láthatósága
Mindig tudható mi történik. Akkor érezzük magunkat biztonságban, ha tudjuk mi történik és kontroll alatt tarthatjuk a dolgokat. A digitális termékek esetén ezt a valós idejű visszajelzések segítik a rendszer állapotáról és az elérhető interakciókról. Pl: sikeres művelet zöld ikonja, hosszabb folyamatok lépésekre bontása jelzés hogy mi vár még ránk, stb.
- A rendszer és a felhasználó világa találkozzon
A felhasználó számára ismerős kifejezéseket használjunk, építsünk a korábbi (offline) tapasztalataira. Az információt természetesen és logikusan helyezzük el.
- Felhasználói szabadság és irányítás
Manapság az emberek gyakran sietve, kapkodva használják a felületeket, a mobiltelefonok elterjedésével nagymértékben megnőtt a félrekattintások és hibázások száma. Adjuk meg a felhasználónak a visszavonás/visszalépés lehetőségét.
- Következetesség és konvenciók
Minden rendszernek lehetőleg ugyanazt a funkcionalitást, nyelvezetet, vizuális elemeket kell használnia egy ismert koncepcióra. A rendszeren belül is legyen egységes (konzisztens) a szó- és jelentés használat, a funkciók működése, vizuális elrendezése.
- Hibamegelőzés
A jó design segít megelőzni a hibákat. Jelezzük, hogy mit várunk el a felhasználótól, hogy lehetőleg elsőre helyes adatokat vihessen be. Pl: beviteli mezők validálása. Lekorlátozni, hogy a valahova csak számokat írhatnak be, bankkártya számnál automatikus kötőjeles tagolás. Megerősítést kérő popupok a nagyobb vagy nem visszavonható döntések előtt, hogy meggyőzödhessünk róla, hogy szándékosan kattintott oda.
- Visszaemlékezés helyett felismerésre késztetés
Az memóriánk kapacitása véges. Arra kell törekedni a felület tervezésekor, hogy minél kevésbé kelljen a memóriára hagyatkozni, egyszerű legyen felismerni az elemeket. Pl: webshopban utoljára megtekintett termékek mutatása.
- Rugalmas és hatékony használat
Egy alkalmazásban célszerű csak az aktuális feladathoz kapcsolódó műveleteket megjeleníteni, így gyorsítható a tevékenység. Pl: billentyű kombinációk, testreszabható eszköztárak, sablonok.
- Esztétikus és minimalista design
A letisztult design segíti az információ átadását. Ne legyen túlzsúfolva, kerüljük a redundáns tartalmat.
- Hibakezelés
A hibaüzenetek könnyen csalódottá tehetik a felhasználót. Ügyeljünk a hibaüzenetek pontos megfogalmazására, kerüljük az olyan típusú hibaüzeneteket, hogy “valamilyen hiba történt”. Hiba esetén támogassa a rendszer a felhasználót, hogy mit kell tennie, hogyan tudja kijavítani.
- Súgó
Dokumentáció biztosítása.
A Grape-ről röviden, elismerések
Széleskörű technológiai fejlesztések, digitalizáció, üzleti intelligencia és tesztelési szolgáltatások
150+ szakértő munkatárs
100+ egyedi üzleti alkalmazás fejlesztve
91%-os visszatérő ügyfélelégedettségi ráta
Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődését, és kérdése van egyedi szoftverfejlesztési megoldásainkkal és szolgáltatásinkkal kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!