Még ha olyan világban élünk is, ahol a változás elengedhetetlen a jövőbeli fejlődéshez, folyamatok szabványosítására még mindig szükség van a termékek, szolgáltatások megszokott minőségének biztosítása érdekében. A Lean menedzsment arra összpontosít, hogy a legkisebb hibaarány mellett a legmagasabb minőségű outputot biztosítsa. Pontosan ezért tervezték az RPA robotokat is. A két megközelítés kombinálása segít a vállalatoknak abban, hogy az ismétlődő feladatok helyett a minőségi feladatokra összpontosíthassanak.
A Lean eredetileg egy vállalat szervezési és termelési koncepció volt, de az évek során a folyamatfejlesztés fontos elemévé vált. Mint sok más sikeres minőségfejlesztési megközelítés, így a lean menedzsment is Japánból származik. A Toyota vezette be először az új gondolkodásmódot termelési rendszerébe (TPS), hogy a hiba minimalizálásával maximalizálja a vevői értéket. A Toyota termelési rendszere a Just-In-Time (JIT) folyamat menedzsmentjéről ismert, ahol a fő cél az, hogy a lehető legkevesebb erőforrás (például készletezési költség) felhasználásával a lehető legnagyobb értéket nyújtsák a vevők számára. A JIT lényegében a lean rendszerek alapját képezi.
|
|
A lean (jelentése: karcsú) menedzsment olyan szervezeti módszertan, amelyben a vállalat csak az értékteremtő folyamatokra összpontosít. A Lean célja, hogy a vállalat költséghatékonyabbá és tudatosabbá váljon azáltal, hogy olyan termékekre és szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, amelyekhez a fogyasztó értéket társít. Ebben a vezetési formában a vállalatok úgy teremtenek értéket, hogy kevesebb erőforrással, rövidebb idő alatt több feladatot végeznek el. Ebben a megközelítésben az értékteremtés a legfőbb prioritás a szervezetben, ami azt jelenti, hogy a csapatoknak olyan folyamatokra kell összpontosítaniuk, melyek olyan outputot termelnek a végén amiért a vevő hajlandó fizetni. |
|
Az értékteremtés mellett a lean a folyamatok hibáinak kiküszöbölésére összpontosít, mivel azok veszélyeztetik a termék és szolgáltatás minőségét. Minden szervezeti rendszerben vannak hibák, a lean menedzsment arra helyezi a fókuszt, hogy megtalálja ezeket a hibákat a rendszerben, és bizonyos feladatok szabványosításával megelőzze azokat. A hibákat a lean megközelítésben három csoportra lehet osztani: muda, mura, muri. Mindegyik egy-egy típusú minőséget fenyegető veszélyt jelent a vállalat számára.
|
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, blog bejegyzésekről! |
A Muda típusú hibák a "klasszikus" veszteségek (pazarlások), a folyamatok olyan elemei, amelyek erőforrásokat igényelnek, de nem teremtenek értéket a vállalat számára. Ilyenek a hiba a túltermelés, a felesleges várakozások, a tehetséges munkavállalók kihasználatlansága, a szállítással, készletezéssel, és feldolgozással kapcsolatos extra veszteségek. Mura típusú hibák a rendszer működésének egyenetlenségéből vagy változékonyságából fakadnak, melyek jellemzően tervezői felületességből fakadnak. Ilyen veszteség akkor keletkezik, ha a vevői kereslet változékonysága a folyamatban jelentősen instabil. Muri típusú veszteség az emberi és tárgyi erőforrások túlterhelésből és az irreális teljesítményi elvárásokból fakadnak.
|
|
Az idő és a pénz a legértékesebb erőforrások, melyekre a vállalkozások hosszú távú céljaik elérése érdekében összpontosítanak. Az RPA-t pontosan ezért hozták létre, hogy hozzájáruljon ezen célokhoz. A robotikus folyamatautomatizálás (RPA) az ismétlődő folyamatok szabályokon alapuló automatizálására fókuszál, hogy egyidejűleg utánozza az emberi interakciókat, különböző alkalmazások felhasználásával. Az RPA robotok a nap 24 órájában működnek, biztosítva az alacsony hibakockázatot, miközben az alkalmazottak értékteremtő feladatokra koncentrálhatnak. |
|
A hibakockázat kiküszöbölésével nagyobb hatékonyság érhető el. Az ismétlődő emberi feladatok hagyományosan az unalom, a dekoncentráció, a figyelmetlenség és a kihívást nem jelentő operatív feladatok miatt okoznak hibákat. Még a leggondosabb munkavállaló is elkövethet olyan hibát, mely negatívan befolyásolhatja a folyamat többi részét. Az RPA hibamentes teljesítményt biztosít, magasabb elégedettségi és megtérülési rátával. Pontosan itt találkozik az RPA és a lean menedzsment, hogy hibák minimalizálásával nagyobb minőséget és vevői elégedettséget érhessünk el.
A lean koncepcióban minden ismétlődő folyamatot szabványosítunk, lehetővé téve a szervezet számára, hogy az értékteremtő folyamatokra összpontosíthasson. A legtöbb adminisztratív feladat ebbe a kategóriába tartozik, ezeket a lépéseket átadjuk az RPA robotoknak, hogy gyorsabban, hiba nélkül dolgozzák fel a felesleges folyamatokat. Az RPA alapvető előnyei tökéletesen illeszkednek a Lean gondolatmenetbe:
Amikor a Lean kultúráról beszélünk, a Kaizen gyakorlatok szerves részét képezik, egyes szervezetek a "Lean Kaizen" terminológiát is használják. A Kaizen egy japán kifejezés, amely a jobbra való változást vagy folyamatos javulást jelenti. A Kaizen erősen kapcsolódik a minőségellenőrzéshez, a JIT-hez, a szabványosított munkához és a pazarlás kiküszöböléséhez, így a Lean menedzsmenthez is. A filozófia szerint a szervezetnek folyamatosan javítania kell müködésének minőségét, és lehetővé kell tennie alkalmazottai számára a folyamatos fejlődés biztosítását. Ebben a kifejezésben az RPA létfontosságú szerepet mutat a modern Kaizen módszertanban azáltal, hogy támogatja az innovációt, és a munkavállalók hosszú távú, minőségi fejlődését.
Kétségtelen, hogy az RPA-nak a modern lean menedzsment folyamatok szerves részének kell lennie, mivel garantálja a minőséget, elősegíti a termelékenységet és növeli a dolgozói morált miközben minimalizálja a hiba előfordulási valószínűségét.