Az energiaközösségek segíthetnek hatékonyabbá tenni az energiafelhasználást

Jelenleg is vitatott kérdés, hogy mi minősül energiaközösségnek hazánkban, illetve milyen jogi szabályozásoknak kell megfelelni, hogy egy közösség önfenntartó lehessen energetikai szempontokból. A Portfolio Podcast legújabb adásában megnéztük, hogy a jelenlegi jogszabály módosítások miben befolyásolhatják a magyarországi energiaközösségek kialakítását a jövőben és mekkora lehet az energiaközösségek beruházási megtérülése.

Az energiaközösségek definíciója 2021 nyarán rögzült először az állami szabályozásokban, miszerint olyan szerveződések, illetve kezdeményezések, amelyek az energia előállítását és felhasználását közösségi alapokon végzik, jogi személyként. Az energiaközösség tagjai az elektromos áram termelését javarészt megújuló forrásokból, mint például nap-, szélenergia vagy biomassza felhasználásával állítják elő, majd a megtermelt energiát helyben, a közösséghez közvetlen környezetében használják fel. A lokálisan megtermelt energia ezért jóval olcsóbb, valamint nagyobb ellátásbiztonságot biztosít a tagok számára, nem beszélve az karbonlábnyomunk csökkentéséről.

„Energiaközösséget mindig jogi formában kell létrehozni. Az egyik ilyen bevált módszer a társasházak, akik önálló jogi személy, tehát van közösképviselőjük és közös vagyonuk, azonban az utóbbi években, főként Magyarországon, az első körös pályázatokon leginkább önkormányzatok és gazdasági társaságok indultak. A legfontosabb, hogy energiaközösséget nonprofit formában kell megszervezni és ezt követően az egy mérlegkörben lévő háztartások, cégek, irodák közösen tudják termelni és fogyasztani az áramot” - meséli Kerekes Sándor a Grape Solutions Zrt. szoftveres energetikai megoldásokkal foglalkozó tanácsadója a Portfolio Podcastlab műsorában.