Az okos városok koncepciója az 1960-as években kezdődött, amikor az amerikai Közösségi Elemző Iroda amerikai városokra vonatkozó adatokat kezdett el gyűjteni, hogy időben felkészülhessenek egy esetleges katasztrófára, megkönnyíthessék az emberek mindennapi életet és csökkenthessék a növekvő szegénységet. A cél 2021-ben sem változott, az információs és kommunikációs technológiák felhasználásával az okos városok biztosíthatják polgáraik életminőségének javulását.
Mit hívunk okos városnak?
Egy várost akkor nevezünk okosnak, ha különböző információs technológiákat használ a működés hatékonyságának növelésére, miközben emeli a polgárok életszínvonalát. A gyors urbanizáció új városi kihívásokat vet fel, amelyekkel sok városnak szembe kell néznie, az informatikai fejlesztések pedig segít az önkormányzatoknak abban, hogy megbirkózhassanak a különböző környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokkal.
Az okos városok döntéshozatali folyamatukat a bevezetett technológiákból származó információkra alapozzák. Ezen városok sikere a köz- és a magánszektor tudásának egyesítésén alapszik. Minden okos városnak két dologra kell összpontosítania: javítani a polgárok életminőségét, és bevezetett IoT-infrastruktúrával biztosítani gazdasági növekedést.
Többféle technológia létezik, amely egy várost okossá tehet
A legelterjedtebb a Dolgok Internete (Internet of Things, IoT), amely olyan fizikai tárgyak, úgynevezett "dolgok" hálózata, amelyek érzékelőkkel vagy más technológiákkal vannak felszerelve, hogy azok az interneten keresztül gyűjtsék, fogadják és elemezzék a csatlakoztatott eszközök adatait. Az IoT-infrastruktúrába több millió eszköz csatlakoztatható, ezért ezek kezeléséhez egy platformra van szükség. Korábbi blogbejegyzésünkben beszéltünk az IoT-platformokról, és arról, hogy a Grape IoT-fejlesztése hogyan segíti a különböző iparágakat az IoT-problémák megoldásában.
Az okos városok számára egy másik újszerű technológia a mesterséges intelligencia (AI). A mesterséges intelligencia olyan intelligens gépek építésével foglalkozik, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyek emberi intelligenciát igényelnek. Az AI hatalmas lehetőség a tömegközlekedés, a közbiztonság, az elektromos hálózatok és a hulladékgazdálkodás területén.
A kiterjesztett valóság (AR) a valós fizikai világ mesterséges változata, amelyet digitális vizuális elemekkel, hanggal vagy más jelenségekkel érnek el a technológia segítségével. Az AR-fejlesztésekkel az okos városok valós forgatókönyveket hozhatnak létre különböző kimenetelekhez, javíthatják a navigációt az utakon, vagy részletes információkat szolgáltathatnak az épületekről.
Miért fontosak az okos városok?
Ezt a kérdést érdemes két szempontból megvizsgálni: a városlakók és az önkormányzat oldaláról. Polgárként olyan városban szeretnénk élni, amely biztonságos, ahol jobb a közlekedés, hatékonyak a közművek, folyamatosan fejlődik az infrastruktúra, és környezetbarát kezdeményezésekkel javítják a városlakók életminőségét. Az önkormányzat oldaláról az a város ideális, ahol erős a kapcsolat a polgárok és a kormányzat között, és ahol a döntéshozatal adatvezérelt.
Jobb közlekedési infrastruktúra
Az intelligens forgalomirányítással és a megosztott közlekedési eszközökkel az okos városok hatékonyabb átmenő forgalmat tesznek lehetővé. A városon belüli forgalmi mozgások nyomon követése lehetővé teszi, hogy a városok jobban kiszolgálják a városlakókat még csúcsidőben is.
Fokozott biztonság
Az intelligens városokban megvalósuló IoT-fejlesztések egyik legfontosabb előnye a bűnözés csökkentése. Az utcákon bevezetett kamerák vagy a parkolókban elhelyezett rendszámfelismerő kamerák segít a segélyhívó operátoroknak abban, hogy időben felderítsék a bűncselekményt vagy bizonyíthassák a bűncselekményt. A rendőrhatóságok több, értékes bizonyítékot kapnak az adott ügyekben.
A környezetünkre gyakorolt pozitív hatás
Az energiahatékony épületek és a megújuló energiaforrások segítenek a városoknak csökkenteni ökológiai lábnyomukat. A tömegközlekedés, és a “shared” közlekedési eszközök nagyszerű lehetőségek arra, hogy csökkentsük a használt járművek számát a városban, ezáltal csökkentve a város CO2-kibocsátását. A levegőminőség-érzékelők segítenek a városoknak nyomon követni a levegő minőségét és időben azonosítani a megnövekedett légszennyezéseket.
Hatékony közmű szolgáltatás
Az intelligens technológiák segítenek a városoknak csökkenteni a víz és az áram pazarlását. Az intelligens fogyasztásmérőkkel a közműszolgáltatók a fogyasztók elégedettségét is növelhetik a fogyasztás pontos számlázásával. A dolgozók néha helytelen számok alapján állítanak ki számlákat, amelyek a fogyasztók alul-, vagy túlszámlázásához vezetnek.
Jobb életminőség
Ahogy korábban említettük, az intelligens városok célja, hogy növeljék polgáraik jólétét. Az intelligens parkolás, a nyilvános WiFi vagy a jól irányított közlekedési lehetőségek pozitív hatást gyakorolnak a városlakók mindennapjaira. Kezdetben eltarthat egy ideig, amíg a polgárok alkalmazkodnak az új technológiákhoz, de amint elkezdik használni őket, a mindennapi életük részévé válnak.
Hatékony döntéshozatal
Az intelligens városok általános előnye az önkormányzatok számára a csatlakoztatott eszközökből származó Big Data. Az eszközinformációkból szerzett tudás stratégiai előnyt jelent a városi tisztviselők számára, erősebb döntéshozatali folyamatokat kínálva.
Jobb kapcsolat a városlakók és a döntéshozók között
Amikor a lakosok érzékelik a technológiai beruházásokat, nő a városvezetés iránti elkötelezettség. A területre irányuló intelligens beruházások a más városból való beköltözés valószínűségét is növelik.
Példák okos városokra Magyarországon
Budapest:
Debrecen:
Pécs:
Győr: