A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra és toborzásra – munkáltatói és munkavállalói szemle

A mesterséges intelligencia (AI) foglalkoztatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása hozhat pozitív és negatív változást egyaránt, ez nem is kérdés! Azonban fontos megvizsgálni, hogy milyen arányban oszlik el. Volkov Patrícia, toborzási konzulensünk elemezte a kérdéskört.

Az eddig elkészült kutatások alapján nincs egybehangzó vélemény arra vonatkozóan, hogy az AI teljes mértékben negatív hatást gyakorolna a munkaerőpiacra. Ennek oka lehet, hogy a bevezetése még viszonylag lassan, darabosan halad, így ezek csak idővel jelentkezhetnek. Előny lehet az, hogy az AI új feladatokat és munkahelyeket teremt, különösen a szakképzett, megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkavállalók számára. Valóban sokan- talán többen- gondolják, hogy a kiterjesztett intelligencia inkább az emberi képességek fejlesztésére, munkafolyamatok megkönnyítésére és megrövidítésére mintsem munkaerő helyettesítésére fog szolgálni.

Egyszerre említhető előnyként és negatívumként a foglalkoztatásban a rutinszerű és ismétlődő feladatok automatizálásának lehetősége, ami rengeteg időt szabadíthat fel ahhoz, hogy komplexebb és kreatívabb munkára összpontosíthassunk. Ugyanakkor emiatt ki is szorulhatnak munkahelyek, hiszen az AI olyan feladatokat is automatizálhat, amelyhez nem szükséges az emberi erőforrás. Ez jelenti talán a legnagyobb veszélyt a munkavállalók számára, hiszen ezzel a cégek termelékenységet és hatékonyságot növelhetnek, emellett költségmegtakarítást érhetnek el. Természetesen a cégek legtöbbször a saját biztonságukat, növekedésüket és érdekeiket fogják előtérbe helyezni.

További kihívást jelenthet, hogy a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz és ezzel új skilleket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkaerőpiacon.

Végső soron az a megközelítés fogja elősegíteni társadalmunk fejlődését, ha az emberek jólétét szem előtt tartva, proaktívan, együttműködéssel és nyitottsággal állunk hozzá ezekhez a technológiai megújulásokhoz és egymáshoz.

AI a toborzásban

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer a toborzásban is. Nagyban segíti a toborzókat például az önéletrajzok előszűrésében, a jelöltek kiválasztásában, interjúszervezésben és a jelöltekkel való kommunikáció és levelezés kezelésében. Legfőbb példa erre az automatizált e-mail válaszok, amelyek személyre szabottan adnak választ és megoldást különböző jelöltkérdésekre, interjúszervezésre, jelentkezési státuszfrissítésekre. Ezek a rendszerek (Pl. chatbot, ami interaktív módon képes kommunikálni a jelöltekkel) előre meghatározott sablonválaszokat használnak, hogy minél gyorsabban reagálhassanak az ismétlődő kérdésekre vagy kérésekre. Segítenek optimalizálni az időt és csökkenteni a manuális válaszadásra fordított erőforrásokat.

Már most is létezik néhány jól működő, MI-vezérelt alkalmazás, és ezek száma valószínűleg nőni fog. Muszáj lépést tartani a technológiai újításokkal annak érdekében, hogy időt spóroljunk, máskülönben lemaradunk.

AI az önéletrajzok kiszűrésében

Manapság egy vonzóbb vállalathoz beköszönhet több 10, akár 100 jelentkezés egy nap, ezért a lehető leghatékonyabban kell eladnia magát egy pályázónak, hiszen elsődlegesen az önéletrajz alapján fogják értékelni az illetőt, azonban személyiségéről ezen a ponton még nem tudnak képet kialakítani a munkáltatók. Éppen ezért rendkívül fontos a pályázó oldaláról az önéletrajz megformázása, tartalma, hiszen egyre gyakrabban fordulhat elő az az eset, hogy egy mesterséges rendszer fésüli át a tartalmat, szűri ki a kulcsfontosságú részeket és hoz meg döntést a pályázat továbbításban vagy elvetésben. A lényeg a kulcsszavak CV-be való ideális elhelyezésén van! Sajnos előfordulhat, hogy bár az önéletrajz nem megfelelő, de maga a személy kompatibilis a pozícióval…ezért is kiemelkedően fontos a CV tartalmisága. Egy erős, tiszta, lényegretörő, átlátható CV sokszor legalább olyan fontos, mint egy határozott, meggyőző személyes benyomás.

AI a levelezésben, pályázatok kezelésében

A toborzás során például számtalan e-mail kerül elküldésre a jelölteknek, ami önmagában is időigényes és monoton lehet. Ráadásul, ha minden e-mail sablonszerűen van megírva, az elcsépeltnek vagy személytelennek tűnhet, ami rossz fényben tüntetheti fel a toborzót és szervezetet egyaránt. Bár egy AI eszköz, AI bot nem fog olyan hitelességgel levelet generálni, mint az ember, azonban az mindenképpen elmondható, hogy a IT-s szakemberek és toborzók közötti örök feszültség -amely a toborzók által sokszor elmulasztott válaszadásból következik- az AI segítségével küldött válaszokkal redukálható.

Írta: Volkov Patrícia